A nyelv
mint jelrendszer
1. A jel olyan (látható, hallható, tapintható ) érzékelhető fizikai
jelenség, amelynek a jelet használó csoport által elfogadott jelentése van. (ez
több, mint, ami közvetlenül észlelhető)
összetevői: alak, jelölő
/érzékszervekkel felfogható/
jelentés /amire utal, amit
szimbolizál az alak, a jelölő/
pl. közlekedési táblák,
állami jelképek
keletkezésük szerint: érintkezésen,
hasonlóságon, megegyezésen alapuló jelek
2. A nyelvi jel hangalak és jelentés együttese, és a valóság egyes elemeit (jeltárgy) tükrözi. A hangalak az a hangsor /betűsor/, amit
hallunk és látunk. A jelentés az fogalom, amire a hangalak hallásakor vagy
látásakor gondolunk, a nyelvi jel
tartalma, használati értéke / = a jelentés többnyire meghatározza, hogy a szó
milyen körülmények között használható fel/.
jellemzői:
1/
érzékszervekkel felfogható
2/
önmagánál többet jelent, szimbolikusan utal valamire
3/
egy közösség tagjaként használjuk, megállapodáson alapul a jelentése, konvencionális
4/
jelrendszerbe illeszkedik= jelek + használati szabályok
5/
arra használjuk, hogy embertársainkkal kapcsolatot teremtsünk vagy a
kommunikáció eszköze
(2.1. Az általános értelemben
vett jeltudomány a szemiotika /gör.
széma = jel/
Megteremtője
Peirce /1839-1914/ amerikai szemiotikus.)
2.2. A jelentéstan /szemantika/ foglalkozik a nyelvi jelek jelentésével,
tartalmi oldalával.
A
nyelvi rendszer elemei (nyelvi lépcsők):
a/
fonéma vagy beszédhang
-önálló jelentése nincs, csak
jelentés-megkülönböztető szerepe /pl. bab -báb/
b/
a morféma / szótő és toldalékok/
-a legkisebb nyelvi elemek,
amelyeknek jelentésük van. A toldalékok jelentését grammatikai jelentésnek nevezzük.
c/
A szó/lexéma/
-fogalmi jelentéssel rendelkező nyelvi elem. Minden szónak van elsődleges /alapjelentése/, amely viszonylag állandó, független a
szövegkörnyezettől. Az elsődleges jelentésből a nyelvhasználat során alakulnak ki a másodlagos, harmadlagos… mellékjelentések. Minél több mellékjelentés kapcsolódik a szó
alapjelentéséhez, jelentésköre annál tágabb. Az aktuális szövegkörnyezet hatására a lexéma
jelentése bővülhet kontextuális
(szövegösszefüggésből következő) jelentéssel is, ami nem szerepel a szótárban.
d/
szintagma /szószerkezet/
-morfémából szerkesztett
nyelvi jelek /pl. levelet ír/
e/
mondat
-a
mondatjelentés egyrészt a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének
összessége, másrészt ehhez járul a
szövegkörnyezetből adódó másodlagos /aktuális/ jelentés
f/
szöveg
-a jelentés a nyelvi jelek legváltozékonyabb
eleme, az alap- és mellékjelentéseket a szövegkörnyezet
állandóan módosíthatja.
3. A nyelv a
legegyetemesebb jelrendszer. Minden nyelv univerzális, struktúrája azonos:
nyelv = jelkészlet +
szabályok /nyelvtan, grammatika/ + hagyomány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése