ÉLETRAJZA:
Zrínyi Miklós a horvátországi Ozaly várában vagy Csáktornyán született nagybirtokos arisztokrata családban. Édesapja
korán elhunyt(1626), aki végrendeletében Miklós és testvére Péter neveltetését
Pázmány Péterre bízta. Zrínyi így Habsburg-hű és mélyen vallásos katolikus
neveltetésben részesült: a grazi jezsuiták iskolájában, majd a bécsi és a
nagyszombati egyetemen tanult. 1636-ban 8 hónapos tanulmányúton járt Itáliában:
megfordult Rómában, Nápolyban, Firenzében és Velencében. 1637-től Csáktornyán
élt. Ettől kezdve szinte szünet nélkül indított kisebb-nagyobb támadásokat a
török ellen, s élete fő céljának a török teljes kiűzését tekintette.
A bécsi
udvar rossz szemmel nézte törökellenes portyázásait, s arra kényszerítette,
hogy részt vegyen a harmincéves háborúban és – akarata ellenére – az I. Rákóczi
György erdélyi fejedelem elleni hadjáratban. A kényszerű testvérharc megérlelte
benne Magyarország és Erdély összefogásának gondolatát, hogy aztán együttes
erővel verhessék ki a törököket az országból.
1646
februárjában feleségül vette Draskovich
Mária Eusebiát. Az ő korai halála miatt(1650) újra megházasodott: második
felesége a bécsi Löbl Mária Zsófia lett(1652).
1645-ben
kezdte írni a Szigeti veszedelem című verses eposzát. Verses műveinek gyűjteménye
1651-ben jelent meg Bécsben Adriai Tengernek Syrenaia, címmel. A
kötet a nagy eposzon kívül több lírai költeményt is tartalmaz: pl. két Idilliumot,
egy Orpheusz-verset,
melyben feleségét, Eusebiát siratja el, epigrammákat; a könyv végén áll a Peroratio.
1646-ban
tábornokká, 1647-ben pedig horvát bánná nevezték ki. A Délvidéket a török
elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni, s közben hadtudományi
tanulmányokat folytatott. Tábori kis tracta(1646-1651) című
műve egy tervbe vett nagyobb katonai kézikönyv része, mely a hadsereg
szolgálati szabályzatáról, szervezkedéséről, létszámáról, felosztásáról,
ellátásáról stb. szól. Vitéz hadnagy(1650-1653) című
munkája nem egységes értekezés, hanem több száz rövidebb-hosszabb elmélkedés
gyűjteménye; ezekben az ideális hadvezér személyéről, illetve a hadvezetés
különböző kérdéseiről töpreng.
Az 50-es
években egyre inkább ráébredt arra, hogy saját céljai és a magyarság érdekei
ellentétben állnak a királyi udvar politikájával, és szervezettebb közéleti
tevékenységbe kezdett. Elképzelései között szerepelt a szabad királyválasztáson
alapuló, független nemzeti királyság megteremtése; ennek érdekében
kapcsolatokat épített ki Erdéllyel és a felvidéki protestáns nemességgel.
1655-ben nádorrá szerette volna választatni magát, de a bécsi udvar
megakadályozta ezt. 1656-57 telén írta meg Mátyás király életéről való elmélkedések
című tanulmányát. Benne Mátyás alakjával a nemzeti uralkodó típusát akarta
bemutatni, aki példát mutatott egy erős, független, centralizált magyar állam
kiépítésére. Reményeit II. Rákóczi György erdélyi fejedelembe vetette, de az ő
szerencsétlenül végződő lengyelországi hadjárata és halála meghiúsította a
személyéhez fűzött terveket, s a török megtorló intézkedései tönkretették
Erdély számottevő erejét.
Zrínyi
sejtette, hogy a Török Birodalom újabb nagyszabású hadjáratra készül
Magyarország ellen is, s a várható események érlelték meg legmegrázóbb
röpiratát:az Az török áfium ellen való
orvosságot(1660-61). Ez a szenvedélyes hangú vitairat változatos
hangnemben (kétségbeesés – reménykedés, nemzeti szégyen – büszke öntudat), de
logikus és ellenállhatatlan érveléssel vezeti az olvasót az állandó nemzeti
hadsereg megteremtésének gondolatáig.
Az 1663-ban
megindult háborúban , amikor a Montecuccoli vezetése alatt álló császári sereg
képtelen volt feltartóztatni a Bécs felé irányuló offenzívát, a bécsi udvar
sürgősen kinevezte Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Ő meg is állította
a török előrenyomulást, de a közvetlen veszély elmúltával le is váltották
fővezéri posztjáról. 1664 elején így is ragyogó hadjáratot vezetett a Dunántúl
déli részén, a hadtörténelem világhírűvé vált „téli hadjáratot”. A Montecuccoli
által irányított háború a szentgotthárdi győzelem ellenére 1664 őszén a
szégyenletes és megalázó vasvári békével ért véget (újabb területeket engedtek
át a törököknek), s ez az udvar legszilárdabb híveit is az ellenzék táborába
sodorta. Zrínyi erőteljesebb szervezkedésbe kezdett az udvari politika ellen ,s
ekkor következett be tragikus halála: 1664. november 18-án Csáktornya mellett,
vadászaton, egy felbőszült vadkan áldozatául esett. A magyar közvélemény rögtön
merényletre kezdett gyanakodni. Halálával a magyarság elveszítette
függetlenségi mozgalmának legelhivatottabb vezérét.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem:
A Szigeti veszedelemmel Zrínyi Miklós új műfajt honosított meg a
magyar irodalomban. Ez a műfaj az eposz. Zrínyi korának új műfaja – a barokk
eposz - az antik minták nyomán jött létre, annak szinte minden elemét
alkalmazva.
Történelmi Forrása:
Szigetvár 1566-os ostroma
Keletkezése:
1645-46 telén, néhány hónap alatt
írta Zrínyi, majd 1647-48-ban fejezte be.
Megjelenése:
1651
Eredeti címe:
Adriai tengernek Syreneia,
Obsidio Szigetiana
Műfaja:
eposz - hősköltemény, verses
nagyepikai műfaj, mely az antik minták nyomán jött létre.
A mű szerkezete:
Tudatos szerkeztés
jellemzi
a 15 ének összesen 1566 strófából
áll. (Ez egyben utalás az ostrom évére)
Témája:
Minden
eposz témája valamilyen nagyszabású, monumentális esemény.
Dédapjának, a szigetvári hősnek
1566-os történelmi tettét dolgozza fel. A költő a már legendássá vált
várvédelmet a törökök és magyarok, sőt a török és a keresztény Európa
világméretű harcának sorsdöntő eseményeként ábrázolta, s ezzel a témát eposzi
magaslatokra emelte.
Az eposz
barokk jellege:
Már
maga a történet és a csata kimenetele egy paradox tételt fogalmaz meg.
Hogy képes egy ilyen kicsi magyar sereg győzelmet aratni a számbelileg jóval
nagyobb török sereg felett? Teljesen elvesztünk, mégis győztesek maradtunk. Az
eposzban a megoldás az erkölcsi erénynek köszönhető.
Ø monumentalitás, már a műfajválasztásban is
megfigyelhető. A mű maga is hosszú terjedelmű, színhelyeiül szolgál a föld, a
menny és a pokol egyaránt. Ezzel az akkor elképzelt egész világ. A magyarokban
a török az egész kereszténységet tekinti ellenségének. A barokk világkép nyílvánul
meg.
Ø A mitológia alakjai –Alecto
fúria-, és a keresztény mítoszok alakjai –angyalok, Szűz Mária- egyaránt
megjelennek. Fontos az isteni beavatkozások, csodás elemek, események
megjelenítése, mivel a barokk az ellenreformáció stílusa
Ø Nagy formátumú jellemek
Ø Megjelenik a hőskultusz:
a hadvezér Zrínyi Miklós, mint Krisztus katonája (’athleta Christi’), aki
hitéért és hazájáért adja életét.
Ø Erkölcsi harcot vívnak
Ø Erkölcsi ellentét, a nagy
szereplőket a jó és a rossz oldalára állítja.
Ø Eltolt tetőpont, az ostrom a X.énekben
következik be.
Ø A tárgyi világ élethű, részletes ábrázolása
Túldíszítettség (vizuális ábrázolásmód, nagy
terjedelmű hasonlatok)
Ø Nyelvezete: göcseji nyelvjárásban
íródott
Gazdagabbá teszi más nyelvű szavak beépítésével:
török, tájnyelvi szavak, hasonlatok
Hosszú, bonyolult barokk körmondatok
Ø
Mesterségbeli tudás bizonyítása:
Az előszó Homérosz (eposzai),
Vergilius(Aeneis) és Tasszo(A megszabadított Jeruzsálem) irodalmi alapjaira
helyeződik
Forrásai, tájékozódása nagyon
nagymértékű, részletes ábrázolásmód (családi hagyományok, írott történelmi
források)
Tudatos szerkesztettség,
számmisztika: 1566 strófából áll – ezzel utal az ostrom évére
Zrínyi több vonásban követi az eposzi hagyományt, de rákényszerül arra, hogy néhány helyen eltérjen
a normáktól. Legjelentősebb a témával kapcsolatos eltérés. Az eposz
hagyományosan a népek sorsdöntő küzdelmeit ábrázolja, olyan történelmi
eseményt, mely meghatározó egy egész nép sorsában. Ezzel szemben a
megjelenített téma az 1566-os szigetvári ostrom, nem felel meg ennek a
követelménynek. Szigetvár akkoriban nem rendelkezett kiemelt jelentőséggel, a
dunántúli végvárrendszer egyik erődítménye volt csupán. Másik fontos eltérés az
eposzi kellékek egyikének használatában mutatkozik. Nem jelenik meg az In medias
res kezdés, a dolgok közepébe vágása. Ennek oka, hogy a korabeli
Magyarországon az elszigetelten élő népesség nem rendelkezett ismeretekkel a
törökökkel kapcsolatban. Szükség volt az előzmények és a szereplők
bemutatására. A hatodik énekig tart ez a bevezetés, s a cselekmény megindítása
csupán a hetedik énekben következik be.
További
eposzi kellékek:
Ø Invokáció = segélykérés
(3-5. Vsz.)
Égi lény segítségül hívása, jelen esetben Szűz
Mária, ezzel igazodik a barokk keresztény hagyományaihoz, követelményeihez.
Ø Propozíció = témamegjelölés
(2. vsz.)
Ø Enumeráció = seregszemle
Kétszer következik be, de különböző minőségben. Az
1. énekben a törökök mennyiségi fölényeit hangsúlyozza, az 5. énekben a magyarok
vitézségét, erkölcsi nagyságát, bátorságát, hazaszeretetét emeli ki.
Ø Deus ex machina = isteni
beavatkozás
A keresztény követelményéhez igazodva megtartja a
kelléket.
Ø Az Úristen indítja meg a
cselekményeket –bűnösök vagyunk, ezért Isten büntetése a török(ellenreformáció,
barokk romatnika is átveszi ezt a történekólmi szemléletet)
Ø A keresztények oldalán ott
harcolnak az angyali seregek, a törököknél a pokolbéli lelkek.
Ø Csodás elemek beépítése
Szándékos illúziókeltés, melyet a részletes leírás
teszi valósághűé. Azonban a valóságban nem történnek meg.
Pl. Michael arkangyal a pokolban
Feszület-jelenet
Ø Epizódok közbeiktatása
A fő cselekményszálhoz lazán kapcsolódnak.A
szereplők jellemzését, az eseménysort gazdagítják(díszítőelem a barokkban).
Ilyenek pl.:
Deli Vid és Borbála szerelme
Deli
Vid és Demirhám párharca
Delimán
és Cumilla szerelme
Radivoj
és Juranics barátsága
Formai
megkötés:
Ø Állandó jelzők, nagy terjedelmű
hasonlatok
Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre
kíván hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ. Hangulatteremtő,
hangulatfestő kifejezésekkel jellemzi a hősöket.
Ø A hosszú terjedelem hosszú
verssort követel
Időmértékes helyett magyaros, ütemes verselést
alkalmaz. Négy ütemű 12-es. Ebben a korszakban ez a históriás énekeknek a
legkedveltebb sorfajtája
Ø 4 soros, bokorrímes (a – a –
a –a)
Ø Versszakokban írja a
történetet
A mű cselekménye:
Az invokációban Szűzanyához fohászkodik az író, hogy
hitelesen írhassa le a történteket. - A történet a mennyben indul. Isten
letekint, és úgy látja, hogy a magyarság erkölcsei megromlottak, széthúzás,
istentelenség uralkodik Ezért parancsot
ad Mihály arkangyalnak, hogy egy haragos fúriát bocsásson rájuk. A fúria
megjelenik Szolimán szultán álmában – apja szellemeként - és arra biztatja,
indítson támadást Magyarország ellen. A
szultán hatalmas sereget gyűjt és megindul hazánk ellen, s a viszonylag csekély
ellenállást – hol túlerővel, hol hamis ígéretekkel - legyőzve halad egyre
beljebb az országban. Eközben Zrínyi Miklós várkapitány – az író dédapja - az
égiekhez imádkozik a találkozásért, hogy hősi halált halhasson a
kereszténységért. A feszület háromszori meghajlása (barokk elem) jelzi, hogy
kérése meghallgattatott.
A szultán azon tanakodik, hogy Eger ellen
vonuljon-e, vagy Szigetnél keljen át a Dunán. Mehmetet rendeli a Dunántúlra,
aki Siklós alatt ver tábort. Zrínyi csapatával lerohanja őket, és diadalt arat.
E véres küzdelem készteti Szulimánt arra, hogy Eger helyett Szigetvár ellen
induljon, s bár rosszak az előjelek, döntését nem másítja meg. A török bízik a
túlerejében.
Zrínyi
a fiával küldött levélben kér segítséget a császártól. A törökök követet
küldenek a várba, hogy megalkudjanak a várvédőkkel. A magyarok azonban válaszul
megtámadják a vár alatt állomásozó török előőrsöt és visszaszorítják az
Almás-patakba. A szultán haditanácsot tart, támadást indítanak a vár ellen, de
a maroknyi magyar csapat ellenáll az ostromnak. A török táborban egyre nagyobb
a feszültség, úgy, érzik a szultán tehetetlen, harcosait fölöslegesen áldozza
fel. A táborban egyre nő az elégedetlenség, Szolimán kénytelen ismét
haditanácsot tartani, s ismét bírálatok érik vezetését, fejetlenséggel
vádolják. A szerencse mégis segítségükre siet, váratlanul sikerül elfogniuk
Zrínyi – postagalambbal küldött - levelét, melyből kiderül, hogy a várvédők már
csak két napig tudják magukat tartani a segítség nélkül, mégis azt üzenik, hogy
ők a végsőkig kitartanak.
A
törökök győzelmük érdekében megidézik az alvilág szellemeit és a gonosz
mitológiai alakokat. A magyar táborban eközben Zrínyi nyugtatja embereit, hogy
a hősi ellenállás csak növeli dicsőségüket.
Elérkezett
az utolsó csata ideje, Deli Vid és Demirhám(csalással akar győzni, végül egymás
keze által vesznek el) tanúk nélkül küzd a becsületéért. Zrínyi is maga köré
gyűjti embereit, s bíztatja őket, hogy Isten megbocsát. Készülnek a halálra, a
kapitány díszes fegyverzetet ölt.
Isten a mennyei seregek élén trónol, s leküldi
Gábriel arkangyalt, hogy űzze el a sötét erőket. Zrínyi maradék embereivel
kitör a várból. A véres csatában a szultán menekülne, de a bán utoléri és
kettéhasítja. Zrínyit nem fogja a török fegyver, végül mégis egy ágyúgolyó
végez vele.
A műben megtalálhatók az antik és keresztény elemek,
megtartja a klasszikus eposzok formai hagyományait. Barokk eszményképet rajzol
Zrínyi Miklós személyében. A magyar sereg erkölcsi fölénye egyértelmű, a
szigetiek győzelme teljes és vitathatatlan, de egy sorsdöntő véletlen
visszatéríti az eseményeket a kötelező történelmi realitásokba. A megdicsőült
keresztény vértanú már itt a földön a szentek boldog látomásában részesül.
Jellemek:
Szulejmán:
- Hatalomvágyó
- Nagy hadvezér
- Céltudatos
- Bosszúálló
- Megöleti saját fiát is
- Halálát másképpen írja le Zrínyi mint az valójában volt
Zrínyi Miklós:
- Athleta Christi: Krisztus Katonája
- Isten a közelgő halálát jutalommá változtatja
- Csak a hazája és a hite számít neki
- Önfeláldozó
- Esküt tetet katonáival
- Levélben segítséget kért a császártól
- Végső kirohanás Szigetvár várából (elveiért is küzd)
- Hősi halált hal: egy ágyúgolyó találja el
- A mennybe angyalok viszik a lelkét
Szulejmán és Zrínyi méltó ellenfelek, de Zrínyi erkölcsileg
nemesebb
Értelmezés:
Hitet akar adni a magyaroknak, hogy a régiek példáját
követve elérhető egy szebb jövő. Küzdelemre sarkallja, dédapja példájával, a
magyarságot a török ellen abban a korban, amikor a legfontosabb kéréds a török
kiűzése, Magyarország függetlensége volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése